1.  Számos betegséget terjesztenek ürülékükkel, szőrükkel, nyálukkal, amelyek nem csak az emberre, de a tenyész- vagy haszonállatokra is könnyen átterjedhetnek. A betegségek (pl. szalmonella, fertőző agyhártyagyulladás, pestis, száj- és körömfájás, tularémia, leptospirozis, veszettség, vérhas, stb.) egyrészt csökkentik a hozamot, a tenyészállatok termékenységét, de egyes betegségek esetében karantén elrendelését, vagy akár az állomány megsemmisitését is eredményezheti. Amennyiben gyógyszeres kezelés szükséges, az szintén jelentős költségekkel jár.
2. A vándorpatkányok a vadetetőket is látogatják, így a vadállatok és a háziállatok közötti fertőzések terjesztésében is jelentős szerepet játszanak.
3. A takarmány elfogyasztása is jelentős gazdasági kárt okoz, de emellett az elfogyasztott takarmány többszörösét rágják meg, szórják szét vagy szennyezik be ürülékükkel, alkalmatlanná téve azt a takarmányozásra.
4. A rágcsálóknak - metszőfogainak állandó növekedése miatt - folyamatosan rágniuk kell. Ezzel rongálják a berendezéseket és az épületeket, vezetékeket, amellyel további gazdasági károkat okoznak, sőt a vezetékek szigetelésének tönkretételével rövidzárlatot és tüzet is előidézhetnek.

A rágcsálómentesítés egyrészt tehát a területért felelős személy jól felfogott érdeke, másrészt jogszabályi előírás is kötelezi a terület birtokosát a szükséges intézkedések megtételére. 

„A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) szóló NM rendeletnek az egészségügyi kártevők elleni védekezés részletes előírásait tartalmazó 4. sz. melléklet 7. pontja:
7. Rágcsálók
A rágcsálók megtelepedésének és elszaporodásának megelőzéséről:
a) az egészségügyi, gyermekvédelmi, szociális és oktatási intézményekben,
b) a települési szilárd hulladékot, illetve települési folyékony hulladékot ártalmatlanító telepeken és a csatornahálózatban,
c)  mezőgazdasági egységek épületeiben, az állattenyésztő és állattartó telepeken, lakott területen fenntartott istállókban, állatkertekben,
d) a szerves ipari nyersanyagokat (bőr, csont stb.) feldolgozó vállalatok üzemi területén,
e) romépületben, nagyobb épületbontások és építkezések területén,
f) a folyó- és állóvizek, nyitott szennyvízlevezető árkok lakott területen fekvő patkányjárta partszegélyein,
g) *  a folyami és tóparti kikötőkben, személy- és teherpályaudvarokon, autópálya pihenőkben, repülőtereken,
h) az élelmiszerek és italok előállítására, tárolására, szállítására szolgáló helyeken (üzemekben, üzletekben, raktárakban stb.),
i) a vendéglátó-ipari és közétkeztetési egységekben,
j) a piacokon és a vásárcsarnokokban
gondoskodni kell.
Ennek érdekében az a)-g) pontban feltüntetett helyeken évente legalább két alkalommal rágcsálóirtást kell végezni.
A h)-j) pontban felsorolt helyeken programban határozhatók meg a megelőzési, az ellenőrzési és az ellenőrzés során fertőzöttnek talált helyeken szükséges irtási feladatok, továbbá az előre tervezett munkavégzési időpontok. Program hiányában évenként legalább kétszer a fertőzöttségtől függetlenül irtószeres kezelést kell végezni.
A h)-j) pontban felsorolt helyekre vonatkozóan a programot a külön jogszabály szerinti megfelelő szakképesítéssel rendelkező személynek kell elkészítenie és működtetnie.
Folyamatos gócirtást kell elrendelni minden olyan helyen (esetben), ahol (amikor) a rágcsálók nagymérvű elszaporodása következtében a környezetet is veszélyeztető rágcsálógóc keletkezett.
Az illetékes járási hivatal előírása szerint gondoskodni kell a rágcsálók ártalmának megelőzéséről (életkörülményeik megnehezítéséről, búvó- és fészkelőhelyeik megszüntetéséről, közlekedési útjaik elzárásáról, táplálékuk megvonásáról stb.).

Az Agrosol 2000 Kft. által javasolt termékek a rágcsálóirtáshoz (részletes leírások a Termékek menüpontban az egyes termékekre kattintva):

Monitoringozáshoz:

• Egér: Zap Trap, Ecotrap Quatro, Unibox ragasztós lapok, Zapi monitoring blokk, élvebefogó csapdák (webshop)
• Patkány: Zapi Super Eco, Ecotrap Rat, Zapi monitoring blokk, élvebefogó csapdák

Irtáshoz:

• Blokkok: Storm blokk, Storm Secure, Storm Ultra Secure, Broditop blokk, Gardentop blokk, Klerat blokk, Zapikill Fluo-NP blokk
• Pépek: Broditop pép, Gardentop pép, Zapikill Fluo-NP pép
• Szemes csalétek: Bonirat szemes csalétek
• Irtóhab: Racumin foam

Szerelvényezéshez: Atlantis patkányláda, Pre-box patkányláda, Pre-box egéretető doboz

Amennyiben a rágcsálóirtással, illetve a megfelelő irtószer választásával kapcsolatban bármilyen kérdése van, keresse az Agrosol 2000 Kft. szakembereit a "Kapcsolat" menüpontban található elérhetőségeken!

Új!  STORM ULTRA SECURE rágcsálóirtó blokk szakembereknek

• Hatóanyaga: 25 ppm flukomafen.
• Gyártási alapanyagként kiváló minőségű gabonát használtak fel.
• Nem tartamaz viaszt, kötőanyaga a BASF által egyedileg fejlesztett speciális kötőanyag.
• A viasz elhagyásával erőteljesebb íz- és szaghatást tud biztosítani, ami vonzóvá teszi a rágcsálók számára még a természetes táplálék hozzáférhetősége esetén is.
• Viaszmentességének köszönhetően jól ellenáll a szélsőséges időjárásnak (akár 70 Co esetén is megőrzi stabilitását).
•  A gyártó által javasolt pulzáló etetési módszer mellett a rágcsálók csak annyit fogyasztanak belőle, amennyi az elhulláshoz kell, így jóval gazdaságosabb az irtás.
• Lyukazott formájának könnyen és változatosan kihelyezhető.
• Speciális formája megfelelő rágási felületet biztosít a rágcsálóknak.
• Könnyen szállítható, téglatest alakú, rögzíthető, 9 kg-os műanyag vödörben értékesítjük.

Cél: a fertőzés mértékének felmérése, a kritikus területek számbavétele, a rágcsálók jelenlétére utaló nyomok keresése
Helyszín: a teljes terület, különös tekintettel a lehetséges búvóhelyekre (járatok, csatornák, farakások, etetők környéke, padlások, padozat hézagai, stb.)
Időpont: egész évben folyamatosan, különös tekintettel a szerviz időszakokra (vagyis az épület kiürítését követő karbantartási, takarítási időszakra).

A rágcsálók jelenlétére utaló jelek lehetnek:

• Rágásnyom (kártétel) megfigyelése: Ez különösen alkalmas az aktuális fertőzés kimutatására, mivel rágásuk a különféle anyagokon könnyen felismerhető.
• Ürülék vizsgálata: A rágcsálók székletének formája, nagysága, színe, állaga, szerkezete, tartalma a rágcsáló fajára, táplálkozására és korára vonatkozóan ad információt.
• Lábnyomfigyelés: A lábnyom nagyságából a rágcsálófajra lehet következtetni. A patkányok lábának lenyomata általában 2-4, az egereké 1-2 cm széles.
• Búvóhelyek felderítése: A rágcsálók megtelepedése után gyakran sikerül felfedezni vackuk, fészkük bejáratát, a patkány- vagy egérlyukat. Ilyen lehet az épület közvetlen környékén, a földben elhelyezkedő (legalább 5 cm átmérőjű) patkánylyuk, mely tölcsérszerű, jellegzetes, alulról megnyitott (a környékén nincs szétdobált talaj), de előfordulhat felhalmozott anyagban (pl. téglarakásban, padláson, zsákok között, ólban és pincében is).

A rágcsálófertőzés felderitésében segitségét jelenthetnek a különböző monitoring eszközök: élvebefogó csapdák, ragasztós lapok (pl. Ecotrap Rat, Zapi Super Eco) és monitoring blokkok (irtószermentes csalétkek a fogyás felmérésére, esetleg fluoreszkáló adalékkal). Ezek segithetnek a rágcsáló fajtájának meghatározásában, illetve a fertőzés mértékének becslésében.

Fontos: A rágcsálóirtáshoz ismerni kell a helyszín rendeltetését és az érvényben lévő jogi szabályozásokat is (pl. az adott tevékenységre vonatkozó Jó Higiéniai Útmutató tartalmát!). Csomagolatlan élelmiszert tároló helyiségekben például csak irtószermentes megoldások (élvefogó csapdák, vagy szerelvényben rögzített mechanikus csapdák alkalmazása) alkalmazhatók.

Cél: a rágcsálóirtószerek szakszerű, hatékony és biztonságos kihelyezésének előkészítése, a birtokhatár körüli védőövezet kialakítása.
Helyszín: a teljes mentesítendő terület
Időpont: az első kártevőirtást megelőzően, majd később időszakonként felülvizsgálat

A tervezési feladatok az alábbi teendőket foglalják magukban:

• Készíteni/nyomtatni kell a teljes védendő területről egy méretarányos helyszínrajzot/térképet.
• Be kell jelölni a térképen/rajzon a teljes területre vonatkozóan a kritikus pontokat a felderítés során szerzett információk felhasználásával.
• A kihelyezendő kártevőirtószerek lehetséges helyszíneit be kell jelölni, sorszámmal ellátni, a szerelvények típusát meghatározni. A szerelvények helyét úgy kell kijelölni, hogy közel legyen a fészek kijáratához, élelmiszerszerző vonulási útjukhoz. A patkányok előszeretettel közlekednek a falhoz „simulva”, ezért az etetőládákat is javasolt a falhoz/keritéshez/függőleges felülethez igazitva kihelyezni. A fertőzés mértékétől függően a szerelvényeket 5-10 méter távolságra kell egymástól elhelyezni.

A sorszámozott szerelvényekről javasolt nyilvántartást vezetni (sorszám, milyen szerelvény a legcélravezetőbb, hol található a területen belül):

A megfelelő szerelvény választásához figyelembe kell venni:

• a rágcsálók feltételezett méretét (nagyobb méretű patkányokhoz magas kiképzésű szerelvény szükséges, legalább 2 rágcsáló beférjen egyszerre a szerelvénybe)
• a kihelyezésnél rendelkezésre álló helyet, merre nyitható a tető (pl. raklap alá befér-e, ha szükséges, falra helyezésnél könnyen felnyitható-e)
• a rögzítési lehetőségeket (lefúrható-e, tartozék-e a kötöző elem, oszlopra, talajra, hová rögzíthető, stb.)
• milyen formátumú csalétket szeretnénk majd kihelyezni (blokkhoz, péphez legyen benne rögzítő pálca, szemes csalétekhez tálca, de mivel az irtószer formulája az irtási program során változhat, az a jó, ha minél több kihelyezési lehetőséget tud biztosítani)
• könnyen tisztítható-e (pl. sima felületű)
• beázás ellen védett-e (kültéren kihelyezendőknél célszerű magasított perem a beázások ellen)
• milyen a szerelvény kialakítása, bemeneti nyílása (pl. kerek nyílás csatorna hatást kelt, amit a rágcsálók jobban preferálnak).
• átlátszó vagy fekete műanyagból készült
• mennyire tartós (az olcsó szerelvények általában hamar tönkre mennek, gyakran kell cserélni, ezért hosszabb távon drágábbak lesznek).

Cél: hogy a területen jelen lévő, ott táplálkozó rágcsálók az irtószerből fogyasztva elpusztuljanak.
Helyszín: a teljes területet lefedő, megfelelő tervezés alapján elhelyezett szerelvényekbe kell az irtószer kihelyezését elvégezni.
Időpont: egyszeri irtószer kihelyezés és a hiányzó irtószer folyamatos, 5-7 naponkénti ellenőrzése, pótlása szükséges.

A házi egér irtása főként beltéren, a patkányirtás kül- és beltéren egyaránt szükséges.
A rágcsálóirtáshoz főként mérgezett (jellemzően második generációs, vagyis egyszeri fogyasztásra letális dózist biztositó véralvadásgátló hatóanyagot tartalmazó) csalétket kell a zárt szerelvényekbe kihelyezni. A megfelelő minőségű (minőségi gabonát, attraktánst, stb. tartalmazó) jól formázott rágcsálóirtó szereket a rágcsálók akkor is szívesen fogyasztják, ha a természetes táplálékhoz is könnyen hozzáférnek.

A rágcsálók elleni csalétek választásánál az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

• Hatóanyag: a hazai piacon jellemzően néhány hatóanyag (brodifakum, bromadiolon, difenakum, flukomafen, stb.) használata engedélyezett. A hatóanyag választásnál érdemes utána nézni a hatóanyag ún. LD50 értékének (a rágcsálók 1 kg testtömegére számított halálos hatóanyag dózis mennyisége mg-ban kifejezve).

Minél alacsonyabb a hatóanyag LD50 értéke, annál kevesebbet kell a rágcsálónak az adott rágcsálóirtó szerből fogyasztani az elhulláshoz, vagyis annál hatásosabb.

Egyszeri fogyasztásra elhullást előidéző véralvadásgátlók mérgező hatása:

Forrás: „Johan Béla” OEK Módszertani levele a rágcsálók elleni védekezésről 2002., 5. sz. ábra

• Formátum: a csalétek formáját tekintve lehet préselt blokk, tasakolt pép, granulátum, mérgezett szemes termény, sőt a rágcsálók szőrzetére tapadó, méreganyagot tartalmazó por vagy hab is. A rágcsálók „ízlésétől” és az irtás körülményeitől függ, hogy mikor melyiket preferálják.
• Viasztartalom: nedves környezetben (főként a blokk-os irtószereknél) szükséges a magasabb viasztartalom, a rágcsálók viszont „nem preferálják” a viaszt táplálék keresésnél, mert az elnyomhatja az irtószer alapját képező gabonák iz- és illatanyagát.
• Rezisztencia (gyanú): egyes rágcsálóknál a szakszerűtlen (pl. nem folyamatos, nem elegendő mennyiségű) irtószeres kezelés vagy huzamosabb ideig ugyanazon termék használata miatt rezisztencia gyanú merülhet fel vagy rezisztencia alakul ki, azaz a rágcsálók szervezete hozzászokhat egy-egy hatóanyaghoz és az nem pusztító hatású.
• Rögzítés: az irtószereket célszerű a szerelvényekben rögzíteni (tartórúdra, tálcára, ragasztós szalagra, stb), melynek több indoka is van:

1. a rögzités biztosítja, hogy a rágcsálók ne hurcolják szét a területen az irtószert,
2. a haszonállatok vagy vadállatok ne férnek hozzá az irtószerhez,
3. védi az irtószert az időjárás viszontagságaitól, szennyeződésektől,
4. a rágcsáló nem tudja élelemként behurcolni a fészekbe, igy nem tudja „összekapcsolni” az irtószer fogyást és társai elhullását.
5. rögztés esetén jobban nyomon követhető az irtószer fogyás.

Teendők az irtószeres védekezés során:

1. A rágcsálóirtáshoz szükséges irtószert be kell szerezni és felhasználásig szakszerűen tárolni (hogy illetéktelenek ne férhessenek hozzá). A 2018. márciusában életbe lépett jogszabályi változás miatt a 3 ‰ feletti hatóanyag tartalmú irtószerekhez csak az ún. Biocid rendeletben nevesített, és a felsorolt feltételeknek megfelelő szakemberek juthatnak hozzá, mindenki más csak 3 ‰ alatti hatóanyag tartalmú, kis kiszerelésű rágcsálóirtószert vásárolhat.
2. Az irtószer biztonsági adatlapját a termék mellett kell tartani az esetleges mérgezések gyors kezelhetősége érdekében.
3. Az irtószer kihelyezése előtt meg kell határozni az etetés módszerét:
   •  folyamatos etetés: az irtószeres fogyást folyamatosan pótolják (ennek eredményeképpen lehet, hogy egy-egy rágcsáló több alkalommal, az irtószer letális dózisának többszörösét is elfogyasztja, amíg 5-7 nap múlva el nem pusztul. A módszer több irtószer felhasználást igényel, mivel előfordulhat, hogy egyes rágcsálók a letális dózis többszörösét is elfogyasztják (fölöslegesen).
   • ún. pulzáló, ütemezett etetés: az irtószeres fogyást csak időszakosan pótolják (a kártevők becsült száma alapján kihelyezett irtószer fogyást pár napig nem pótolják, mivel a rágcsálók a letális dózist már elfogyasztották, várnak pár napot, amig az irtószerből fogyasztó rágcsálók elpusztulnak és ezt követően töltik fel – ha még szükséges – a fogyást.
4. Az irtószert a címkén szereplő mennyiségi útmutató alapján kell a szerelvényekbe rögzítve kihelyezni, a kihelyezett mennyiségről nyilvántartást kell vezetni (ezt lehet papír alapon, illetve megfelelő programok és alkalmazások is elérhetők már a feladatra):

 5.    A szerelvényeken is fel kell tüntetni a kihelyezett csalétek nevét, hatóanyagát a szükséges figyelmeztetőt feliratokat, az esetlegesen fellépő mérgezés ellenszerét (K1 vitamin).

Cél: a kihelyezett rágcsálóirtó szerek fogyásának figyelemmel kísérése, azokból a szükséges következtetések levonása, a fogyások pótlása, illetve a tervezés helyességének átgondolása, újratervezése.
Helyszín: a térképen/alaprajzon bejelölt, kihelyezett szerelvények helye
Időpont: a kihelyezést követően 5-7 naponta, folyamatosan vagy meghatározott ütemben (a 3. pontban választott módszertől függően)

A kihelyezett csalétkek fogyását rendszeresen ellenőrizni, a fogyást pedig pótolni szükséges.
Ahol nem volt fogyás, ott meg kell vizsgálni, hogy miért nem volt. Előfordulhat, hogy más formátumú irtószert (blokk helyett tasakolt pépes irtószert) kell kipróbálni, esetleg végig kell gondolni, hogy ezt az „ellenőrzési pontot” nem kell-e megszüntetni vagy máshová áthelyezni. Ahol pedig volt fogyás, ott annak %-os mértékét az ellenőrzési jegyzőkönyvben dokumentálni kell, a teljes fogyást pedig pótolni szükséges. A szennyeződött, penészes vagy más okból cserélendő irtószert be kell gyűjteni és veszélyes hulladékként meg kell semmisíteni. Szintén be kell gyűjteni és megsemmisíteni az elhullott rágcsálókat a fertőzésveszély megelőzése érdekében.
A rágcsálóirtószereket mindig az előirásnak megfelelően kell felhasználni!

Az emberi környezetben leggyakrabban előforduló patkány: a házipatkány és a vándorpatkány.

1. A házipatkány (Rattus rattus): 15-23 cm hosszú, 200-400 g testtömegű, szürkés-fekete színű, mindenevő állat. Jellemzően lakóházak közelében, gabonatárolók magasabb szintjein, mezőgazdasági üzemekben, általában a földfelszín felett fordulnak elő. Már 8 hetes korukra ivaréretté válnak, évente 2-3 almot nevelnek fel.
2. A vándorpatkány (Rattus norvegicus): a házipatkánynál nagyobb, 20-28 cm hosszú, 250-580 g testtömegű, barnás-szürke színű, mindenevő állat. A vándorpatkányok főként a földfelszín alatti földbe vájt járatokban, pincékben, folyók és tavak mentén, terménytárolókban és állattartó telepeken lelhetők fel. Már 8 hetes korukban ivaréretté válnak, évente akár 8-10 almot is felnevelnek.

A patkánymentesítéshez érdemes tudni, hogy:

• A patkányok főként este aktívak, de túlszaporodás esetén – a táplálékhoz jutás érdekében – napközben is mozognak.
• Gyengén látók és színvakok, de hallásuk, szaglásuk és tapintásuk kitűnő, ezek segítik őket a táplálékszerzésben és tájékozódásban.
•  Az éhezést és szomjazást rosszul tűrik, ezért folyamatosan szükségük van vízre és táplálékra. Ez utóbbit inkább a fészkükbe hordják, és raktároznak is, ha valamiért nem tudnának a fészekből kimenni.
•  Rendkívül óvatos, gyanakvó állat, ún. neofóbiával rendelkezik (az új dolgoktól idegenkedik, ezért is nehéz az új rágcsálóirtószerek fogyasztására rávenni).
• Akár testtömegük 10 %-ának megfelelő mennyiségű táplálékot is képesek elfogyasztani, ez évi 20 kg/egyed takarmányfogyasztást is jelenthet.
• Általában három szaporodási periódusuk van: tavasz eleje, nyár eleje és ősz.
• Ha egy adott területen túlszaporodnak vagy kedvezőtlen életfeltételek alakulnak ki, tovább vándorolnak.

Felhasznált irodalom: „Johan Béla” OEK Módszertani levele a rágcsálók elleni védekezésről 2002.

Az emberek környezetében előforduló leggyakoribb egér: a háziegér és a güzüegér.

A háziegér (Mus musculus): 7-10 cm hosszú, kb. 30 g testtömegű, sárgás-barna vagy szürkés-fekete bundával rendelkező rágcsáló. Fejéhez képest nagy fülei vannak, farkának hossza közel azonos a testhosszával.
A güzüegér: a háziegér és mezei egér keresztezéséből jött létre, 6-8 cm hosszú, bundázata a hátán szürkés-barna, hasán fehér, farka a testhosszánál rövidebb.

Az egérmentesítéshez érdemes tudni, hogy:

• Általában szürkületkor és éjszaka aktív.
• Látása gyenge, szaglása és hallása jól fejlett.
• Fő tápláléka a gabonafélék, de gyakran fogyaszt magas zsír- fehérje- és cukortartalmú táplálékot is (pl. szalonna, csokoládé, vaj).
• Általában gabonaféléket, magvakat és emberi élelmiszert eszik.
• Naponta akár 4-5 g táplálékot is elfogyaszt, ez éves szinten átlagosan 1,5 kg táplálékot jelent egyedenként.
• Rendkívül szapora fajta, szaporodása egész évben folyamatos, 1 párnak évente 1000 ivadéka is lehet. Már 6 hetes kortól ivarérett, évente 5-6 alom utódot nevelnek fel, almonként 8-10 egyeddel.

Felhasznált irodalom: „Johan Béla” OEK Módszertani levele a rágcsálók elleni védekezésről 2002.